Hogy ez siker vagy kudarc, arról Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban.
„Akik megtervezték az egészet, ők sikernek tekintik. Azt kell érteni, hogy a SpaceX egy magánvállalat, megengedheti magának, hogy felrobbantson valamit, csak hogy megnézze, működik-e. De mi is történt pontosan? Csütörtökön, két nap késéssel megtörtént az indítás, a két fokozatból álló Starship rendszer elindult Texas déli tengerpartjáról, a tervek szerint 3 perc működés után az első és a második fokozatnak külön kellett volna válnia egymástól.
Alul volt 33 kisebb meghajtó, felül 6 további, az alsó 33-ból 2 perc után több is leállt, nem működöt rendesen. A szétválás nem következett be, ezért a negyedik percben 39 kilométeres magasságban a földi irányítás felrobbantotta az egészet, biztonsági megfontolások miatt” – ecsetelte Kiss László.
Olyan szempontból, hogy nem sikerült eljuttatni a második fokozatot egy háromnegyed Föld-megkerülés után a Hawaii-szigetek mellett a Csendes-óceánba, kudarc az egész, de a SpaceX mérnökei „gyermeki módon, tapsikolva ünnepelték” az eseményt, mert számukra a nagy kérdés az volt, hogy a SpaceX felemelkedik-e egyáltalán az indítópadról.
Hogy a meghibásodásnak lehet-e köze a rakéta méretéhez, miután kétszer olyan tolóereje van, mint bárminek, amit eddig az ember ki próbált lőni, arról azt mondta, valóban óriási nagy volt az eszköz.
„Például az Artemis I, amely tavaly év végén ember nélkül körbejárta a Holdat, 5 hajtóművel rendelkezett, itt 33 kis raptor próbált szimultán működni, dekára ugyanannyi erővel, ez egy nagy technikai kihívás.”
Véleményem: 1969 szakembereit kellene megkérdezni, mert nekik sikerült kísérletezgetések nélkül is. Ráadásul azóta óriásit fejlődött a technika.
